Tanárok

Osztálytanítók

Simon Erzsébet

osztálytanító - I. osztály

Rudolf Steiner antropozófiája a ma emberének iránytűje. Ez segít engem is saját életutamon és határozza meg világlátásom. A Waldorf-pedagógiát a legidőszerűbb és legalkalmasabb nevelési szemléletnek tartom, melyet legjobb tudásom és szándékom szerint nevelőművészetként igyekszem megélni. Meggyőződésem, hogy az emberi életszakaszok közül a gyermekkoré a legfontosabb. Nevelői munkám során is arra törekszem, hogy mindenkinél a legjobbat, de lehetőleg a legtöbb jót segítsem a felszínre jönni. 

Nemerey Péter

osztálytanító - II. osztály, festés szaktanár

“Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Lehet prófétálótehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat; hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Megismerésünk most még töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, véget ér az, ami töredékes. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek meg mindent, ahogy most engem ismernek.

Most még megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.”

(1Kor 12,30–13,13)

Somorjai Eszter

osztálytanító - III. osztály

Minél több időt töltök gyerekek közt, minél régebb óta tanítok, annál jobban érzem a saját bőrömön, hogy tényleg úgy van: a gyerekek mindent maguktól tanulnak meg, vagy minden bennük van már, mi csak segítünk azt felszínre hozni, az insipiráló, biztonságos környezetet teremtjük köréjük. Furán hangzik, de tényleg ez van: a szépre, jóra, igazra törnek, csak néha sok az akadály előttük, segíteni kell ezt legyőzni. Hiszek a művészet erejében, nincs szebb dolog, mint gyerekekkel együtt megélni egy mese mélyének képeit, egy hiteles drámai pillanatot, egy égbe szárnyaló dalt, a színek találkozását a papíron, az aranyló napfényt a fák között. Ezért érdemes élni!

Galkó Blanka

osztálytanító - IV. osztály, Extra Lesson fejlesztő tanár

Gyermekkoromban unokanővéremmel arról ábrándoztunk, hogy egyszer majd létrehozunk egy iskolát, ahová szívesen járnánk. Meg egy gyermekmentő ligát is. Aztán ez az elhatározás elhalványult, más dolgok ideig-óráig fontosabbnak bizonyultak… Mindig öntörvényű voltam, útkereső és saját tapasztalataimból tudtam tanulni. Édesapámtól sokszor hallottam: „…lehet, hogy ezt nem érted, de amikor kell, majd eszedbe jut”. És így lett. Beugrottak… A szabadság számomra sokat jelent és gyerekként is szerettem, tudtam vele élni. Olyan családban nőttem fel, ahol sokan voltunk gyerekek, sok időt töltöttünk együtt “bandázva”. Meghatározók voltak számomra nagyszüleim mindkét oldalról, szerettem a lelassult időt. Ráadásul mindig igaznak éreztem a kijelentést: „egy gyerek vagy tiszta, vagy boldog”. Valahogy így jutottam idáig. Ami számomra meghatározó a Waldorf-pedagógiában: öröm, tapasztalatszerzés, egyéni utak, mély megélések, szabadság, erős szociális élmények, lelassult idő, életrevalóság. 

Horváthné Hauschl Edit

osztálytanító - V. osztály

Mindig is tanító szerettem volna lenni, egyenes út vezetett a pályára. A másik meghatározó dolog a német nyelvhez való kötődésem, hosszú évekig dolgoztam ezen a területen. Nyelvtanárként azonban hiányzott a gyerekek mélyebb megismerése, az osztálytanítói minőség. A világ változott körülöttem, szerettem volna egy kisebb emberbarát iskolában tanítani, ahol meghitt és szeretetteljes környezetben dolgozhatunk valódi értékek mentén. A Waldorf iskola kapuján többször kopogtattam, mire kitárult. Céltudatosan készültem a Waldorf tanítóságra, és egy álom valóra vált. Szívesen járok előadásokra, képzésekre,( különösen ha német előadó tartja, ez a kapocs a két terület közt) . Fontosnak tartom, hogy nyitott maradjak az új ismeretekre, figyelek a világ történéseire. „A Waldorf tanár feladata, hogy sűrítsen, leszűrjön, felerősítsen és elbűvölővé tegyen minden tárgyat.” Erre törekszem. Az osztályban mindenkit hasson át a „mi egy osztály vagyunk” érzés, legyen az a hely, ahol biztonságban, szeretetben jól tudunk együtt dolgozni, egymástól tanulni, nevetni és néha szomorkodni, mint ahogy otthon is tesszük.

Bod Krisztina

osztálytanító - VI. osztály, bothmer szaktanár

Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik miden erőm. (Ghandi)

Fontos mindig tudatában lennünk, hogy nem vagyunk és soha nem leszünk „készen”, hogy nincsen nálunk a Bölcsek Köve – ahogy másnál sincs. Ez az alázat gyakorlását feltételezi és igényli. Minden egyes akadályban és buktatóban – az esetleges kezdeti fájdalmak és megtorpanások után – igyekszem azt az értéket és lehetőséget meglátni és megvalósítani, ami adott konfliktus nélkül nem születhetett volna meg, nem teljesedhetett volna ki bennem. A tanári lét tele van ilyen lehetőségekkel. Az én életem is számos hasonlót tárt elém a hivatásomban és a magánéletemben is. A Tisztelet, a Bizalom, az Együttműködés azok a kulcsszavak, melyeket folyamatosan tapogatunk, melyekre mélységében még nem találtunk rá. Nagyon várom azt az aha- élményt, ami segíti, hogy végre megláthassam, hol és hogyan tud jól működni ez. Hiszem, hogy valójában ezért vagyok itt – hogy megtapasztalhassam, megláthassam, észrevehessem. De ez nem egy magányos felfedező út. Ez is kihívás nekem. A Sors  -vagy bárminek nevezzük is- folyamatos fejlődést, alakulást, rugalmasságot vár el tőlünk minden szinten. Azt hiszem, nagy utat jártam meg e tekintetben. Meglátni saját korlátainkat fontos, átlépni azokat nagyszerű, de a Gyerekekből kibontani azt, ami Számukra nehézség – és ami esetleg számomra is kihívás – megtisztelő és felemelő. Ezen dolgozom.

Martos Csongor

osztálytanító - VII. osztály, zene szaktanár

Csillag Veronika

osztálytanító - VIII. osztály, kézimunka szaktanár, Extra Lesson fejlesztő tanár

Hiszek az Igaz-Szép-Jó nevelő eréjében.

A Gondolkodás-Érzés-Akarat egyensúlyában, mely záloga az önálló, szabad, Én-jét hordozó Ember fejlődésének. Ezt tapasztaláson alapuló, a nevelő belső munkáját igénylő, szeretetteljes környezetben lehet megvalósítani.

Szaktanárok

Nemerey Péter

osztálytanító - II. osztály, festés szaktanár

“Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Lehet prófétálótehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat; hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Megismerésünk most még töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, véget ér az, ami töredékes. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek meg mindent, ahogy most engem ismernek.

Most még megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.”

(1Kor 12,30–13,13)

Bod Krisztina

osztálytanító - VI. osztály, bothmer szaktanár

Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik miden erőm. (Ghandi)

Fontos mindig tudatában lennünk, hogy nem vagyunk és soha nem leszünk „készen”, hogy nincsen nálunk a Bölcsek Köve – ahogy másnál sincs. Ez az alázat gyakorlását feltételezi és igényli. Minden egyes akadályban és buktatóban – az esetleges kezdeti fájdalmak és megtorpanások után – igyekszem azt az értéket és lehetőséget meglátni és megvalósítani, ami adott konfliktus nélkül nem születhetett volna meg, nem teljesedhetett volna ki bennem. A tanári lét tele van ilyen lehetőségekkel. Az én életem is számos hasonlót tárt elém a hivatásomban és a magánéletemben is. A Tisztelet, a Bizalom, az Együttműködés azok a kulcsszavak, melyeket folyamatosan tapogatunk, melyekre mélységében még nem találtunk rá. Nagyon várom azt az aha- élményt, ami segíti, hogy végre megláthassam, hol és hogyan tud jól működni ez. Hiszem, hogy valójában ezért vagyok itt – hogy megtapasztalhassam, megláthassam, észrevehessem. De ez nem egy magányos felfedező út. Ez is kihívás nekem. A Sors  -vagy bárminek nevezzük is- folyamatos fejlődést, alakulást, rugalmasságot vár el tőlünk minden szinten. Azt hiszem, nagy utat jártam meg e tekintetben. Meglátni saját korlátainkat fontos, átlépni azokat nagyszerű, de a Gyerekekből kibontani azt, ami Számukra nehézség – és ami esetleg számomra is kihívás – megtisztelő és felemelő. Ezen dolgozom.

Martos Csongor

osztálytanító - VII. osztály, zene szaktanár

Csillag Veronika

osztálytanító - VIII. osztály, kézimunka szaktanár, Extra Lesson fejlesztő tanár

Hiszek az Igaz-Szép-Jó nevelő eréjében.

A Gondolkodás-Érzés-Akarat egyensúlyában, mely záloga az önálló, szabad, Én-jét hordozó Ember fejlődésének. Ezt tapasztaláson alapuló, a nevelő belső munkáját igénylő, szeretetteljes környezetben lehet megvalósítani.

Babić Tamás

fafaragás szaktanár

Belénessy Réka

angol nyelv szaktanár

Frey Hajnalka

euritmia szaktanár

Miért fontos nekem a Waldorf? Milyen osztálytanítónak lenni?

Hiszem, hogy ha antropozófiai alapokon, az ember fejlődési útját szem előtt tartva tanítjuk, kísérjük útjukon a gyerekeket, akkor alkotó erővel és jelenléttel bíró emberekként lépnek ki a világba, igaz szívvel élnek és tesznek a világért, teljes emberként élik majd az életüket. Sok éven át együtt megyünk az efelé vezető úton.Látom őket nőni, változni, formálódni.

Miért euritmiázom és tanítok euritimát?

Az euritmia szellemtudományos alapokon álló mozgásművészet, mely az ember teljes lényét szólítja meg. Érzéssel, gondolattal áthatott lépések, tettek ezek a gyerekekkel,  napról napra, hétről  hétre, sok gyerekkel, kicsikkel-nagyokkal találkozva. Nem mindig könnyű, de felemelő!

A tetteink a fontosak. Fontosak a tetteink. Megpróbálom jól csinálni.

Jakab Erika

angol és spanyol nyelv szaktanár

Minden nyelv egy birodalom, egyszersmint kapu a világra. Idegennyelvet tanulni annyi, mint felfedezni annak rejtett tájait, megmászni égbenyúló hegyeit, rácsodálkozni csengő-bongó hangjaira, megízlelni a megértés forrásait, bátorságot meríteni a már  átlépett küszöbökből. Ezen az úton igyekszem kísérni a gyerekeket, lépésről lépésre, fokról fokra, míg megérezvén saját erejüket lassan szárnyat bontanak.

Kissné Heizler Éva

angol nyelv szaktanár

Kiss Edit

a gyerek- és felnőtt kórus vezetője

Ligner Jácint

testnevelés szaktanár

Mihalik Gabriella

kertművelés szaktanár

Rózsáné Katzirz Petra

spanyol nyelv szaktanár

Nyelveket tudni, más kultúrákat megismerni nagyon jó! Kinyílik- színesebbnek láthatjuk a világot. 

Nagyon szeretek a gyerekek között lenni, segíteni, tanítani őket, átadni nekik tapasztalataimat és tudásomat. A nyelvtanítás mellet nap mint nap azon vagyok, hogy ne csak azt lássák ami a felszín, hanem azt is ami a dolgok mélyén van ( természetesen a koruknak megfelelő módon) hogy figyeljenek-, vigyázzanak egymásra, a környezetükre. 16 éve már, hogy tanítok, évről évre egyre többet tanulva a gyerekektől, gyerekekről. Eleinte állami gimnáziumokban tanítottam, ahol szerettem tanítani, szerettem a gyerekekkel együtt dolgozni, de hiányzott valami amit akkor találtam meg amikor gyermekemet a Mandulafa Waldorf Iskolába írattuk és  megismerhettem mélyebben a  Waldorf pedagógiát. Számos év eltelt, gyermekem is elballagott már, elvégeztem a Waldorf osztálytanító képzést és próbálok úgy tanítani ahogy én is szívesen tanulnék, amihez a Waldorf pedagógia nagy segítséget ad. Azt gondolom nem csak tanár kell legyek, ember kell legyek a gyerekek között, akik bátran fordulhatnak hozzám örömükkel, bánatukkal, problémáikkal. Nagyon szeretem a spanyol nyelvet és kultúrát, szeretnék minél többet átadni ebből a gyereknek, hogy ne csak egy nyelvet tanuljanak meg. Azt szeretném, hogy számukra ez a nyelv és kultúra az életük részévé váljon. Sok küzdelem és munka tanárnak lenni, de nagyon nagy öröm is. Amióta itt tanítok a Mandulafa Waldorf Iskolában úgy érzem a helyemen vagyok, hogy tanár lehetek, hogy fejlődhetek, hogy magam lehetek.

Végezetül egy Rudolf Steiner idézettel szeretném zárni pedagógiai ars poeticámat. 

„Nem az számít, hogy mit mondanak, mit tanítanak a gyermeknek. Csak az számít, hogy Önök maguk milyen emberek, hogy jók-e és megnyilvánulásaikban ezt a jóságot fejezik ki, vagy rosszindulatúak és haragos természetűek, és gesztusaikban ez tükröződik-e. Amit saját maguk tesznek, az a gyermek belsejében tovább él. És ez a lényeg. Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Ezért fontos eloszlatni azt a tévhitet, hogy a gyermek értelmével tanulja meg, mi a jó és mi a rossz… hanem igenis tudnunk kell, hogy minden, amit az ember egy gyermek közelében tesz, az szervesen beépül a gyermek testébe, lelkébe, szellemébe. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. A hajlamok és képességek, melyek kifejlődnek a gyermekben, mind attól függnek, milyen magatartást lát maga körül.” Rudolf Steiner

Napközis tanárok

Mező Mihály

napközis tanár

Napközis tanárként számomra az a legfontosabb, hogy szabad és boldog gyerekek térjenek haza a családjukhoz. Ehhez elő kell vennem a bennem élő gyereket is, de úgy, hogy ötvözzem a pedagógus szereppel, hiszen a szabadság egyik alapfeltétele a jól felállított keretek.

Herner Gabriella

napközis tanár

Fejlesztő tanárok

Galkó Blanka

osztálytanító - IV. osztály, Extra Lesson fejlesztő tanár

Gyermekkoromban unokanővéremmel arról ábrándoztunk, hogy egyszer majd létrehozunk egy iskolát, ahová szívesen járnánk. Meg egy gyermekmentő ligát is. Aztán ez az elhatározás elhalványult, más dolgok ideig-óráig fontosabbnak bizonyultak… Mindig öntörvényű voltam, útkereső és saját tapasztalataimból tudtam tanulni. Édesapámtól sokszor hallottam: „…lehet, hogy ezt nem érted, de amikor kell, majd eszedbe jut”. És így lett. Beugrottak… A szabadság számomra sokat jelent és gyerekként is szerettem, tudtam vele élni. Olyan családban nőttem fel, ahol sokan voltunk gyerekek, sok időt töltöttünk együtt “bandázva”. Meghatározók voltak számomra nagyszüleim mindkét oldalról, szerettem a lelassult időt. Ráadásul mindig igaznak éreztem a kijelentést: „egy gyerek vagy tiszta, vagy boldog”. Valahogy így jutottam idáig. Ami számomra meghatározó a Waldorf-pedagógiában: öröm, tapasztalatszerzés, egyéni utak, mély megélések, szabadság, erős szociális élmények, lelassult idő, életrevalóság. 

Csillag Veronika

osztálytanító - VIII. osztály, kézimunka szaktanár, Extra Lesson fejlesztő tanár

Hiszek az Igaz-Szép-Jó nevelő eréjében.

A Gondolkodás-Érzés-Akarat egyensúlyában, mely záloga az önálló, szabad, Én-jét hordozó Ember fejlődésének. Ezt tapasztaláson alapuló, a nevelő belső munkáját igénylő, szeretetteljes környezetben lehet megvalósítani.

Bálint Réka

gyógypedagógus

Csicsák Anna

gyógypedagógus

Fancsali Orsolya

gyógypedagógus